NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS

A diszkrimináció elleni védelemről szóló törvény előírja, hogy az Esélyegyenlőségi Biztosi Hivatal kutatási eredményeket és a diszkriminációra vonatkozó egyéb adatokat cseréljen a nemzetközi intézményekkel, amelyek ezeket felhasználják kutatásuk és elemzésük során.

Az együttműködés kétirányú: A Hivatal tanul a külföldi jó gyakorlatokról a nemzetközi intézményektől és szlovéniai képviselőiktől, és bevonja őket a munkájába.

A nemzetközi együttműködés magában foglalja a kétoldalú együttműködést, az Európai Unión belüli adatcserét és az Esélyegyenlőségi Testületek Európai Hálózatának (Equinet) munkacsoportjaiban való aktív részvételt.

Ezenkívül a Hivatal együttműködik az Európa Tanács szerveivel (az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa, az Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elleni bizottsága, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény tanácsadó bizottsága) és az Egyesült Nemzetek Szervezetével is.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Az Európai Bizottság, mint az uniós jogrend őre, gondoskodik az uniós jogalkotási javaslatok és irányelvek megfogalmazásáról, valamint a közösségi jogrendek helyes és teljes végrehajtásáról. Az Európai Bizottságon belül a diszkrimináció elleni harc területével a Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság foglalkozik. A diszkrimináció elleni küzdelem területén az Európai Bizottság számos intézkedést fogad el, amelyek legfőképp a következőkre irányulnak:

  • a diszkriminációval kapcsolatos ismeretek bővítése azáltal a lakosság tudatosságának növelésével jogaikról és kötelességeikről, valamint a sokszínűség pozitív hatásairól;
  • a közvetett szereplők (nem kormányzati szervezetek, szociális partnerek, esélyegyenlőségi szervek) támogatása a diszkrimináció elleni küzdelem kapacitásainak javítása terén;
  • az esélyegyenlőségi politikák nemzeti szintű fejlesztésének támogatása és a bevált gyakorlatok uniós országok közötti cseréjének előmozdítása;
  • változások elérése a diszkrimináció elleni küzdelem területén a diszkrimináció elleni küzdelemre való képzési tevékenységek révén;
  • a munkahelyi sokszínűségi és befogadási politikák fejlesztésének előmozdítása.

Az Európai Unión belüli egyenlő bánásmódhoz való jog megfelelő gyakorlásának biztosítása érdekében az Európai Bizottság azt ajánlja, hogy a tagállamok törekedjenek a következőkre:

  • hívják fel a nyilvánosság figyelmét a diszkrimináció elleni jogokra, összpontosítsák erőfeszítéseit a leginkább veszélyeztetettekre, és vonják be a munkáltatókat és a szakszervezeteket ezekbe az erőfeszítésekbe. Az Európai Bizottság pénzügyi forrásokat biztosít az ilyen tevékenységek kivitelezéséhez, és közzétett egy praktikus kézikönyvet a diszkrimináció áldozatai számára;
  • elősegíti a diszkrimináció bejelentését az áldozatok számára a panasztételi mechanizmusokhoz való hozzáférés javításával. A nemzeti esélyegyenlőségi testületek kulcsszerepet játszanak ebben, az Európai Bizottság támogatja az esélyegyenlőségi testületek hálózati szerveződését, és biztosítja, hogy feladataikat hatékonyan el tudják látni az uniós jogszabályok követelményeinek megfelelően;
  • az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása a diszkrimináció áldozatai számára. Az Európai Bizottság áldozatoknak szóló kézikönyve konkrét útmutatást tartalmaz a diszkriminációs panasz benyújtásához és az eljárás folytatásához, és az Európai Bizottság finanszírozza a diszkrimináció áldozatait képviselő jogászok és nem kormányzati szervezetek képzését az EU egyenlőségi jogszabályainak alkalmazásával kapcsolatban;
  • a romaintegrációs nemzeti stratégiáik részeként kezelni a diszkriminációt, amellyel a romák találkoznak.

Link:

AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI ÜGYNÖKSÉGE (FRA)

Az Európai Unió 2007-ben létrehozta az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét – FRA (Fundamental Rights Agency), hogy független segítséget és szakértelmet nyújtson az uniós intézményeknek és a tagállamoknak az alapvető jogok területén. Székhelye Bécsben van, 113 alkalmazottat foglalkoztat, 21,2 millió eurós költségvetéssel rendelkezik; a költségvetés 73%-át operatív tevékenységekre fordítják.

Az FRA támogató szerepe mellett több páneurópai felmérést is végez különböző területeken (nők elleni erőszak, különböző személyes körülmények alapján történő diszkrimináció, gyűlöletbeszéd stb.). Ezek a kutatások jelentősen hozzájárulnak a negatív társadalmi jelenségek, például a gyűlöletbeszéd vagy a diszkrimináció megértéséhez és kezeléséhez.

Az FRA tevékenységi köre számos olyan társadalmi problémát foglal magában, amelyek különféle személyes körülményhez kapcsolódnak, mint például a nem, a vallás, a politikai meggyőződés, a szexuális irányultság vagy identitás, a fogyatékosság stb. Az FRA kézikönyveket is kiad a jogászok számára az uniós jogszabályokról és az ítélkezési gyakorlatról. A kézikönyvek olyan témákat is tartalmaznak, mint a menekültügy, a határellenőrzés, a bevándorlás, az adatvédelem és a diszkrimináció elleni küzdelem.

Az Ügynökség éves szinten szervez konferenciát az alapjogokról, amelyeken több száz szakértő és más érdekelt fél vesz részt mind az uniós intézményektől, mind a nemzeti szervektől. Minden évben előtérbe kerül egy bizonyos társadalmi probléma, mint például a gyűlöletbeszéd, a bevándorlás vagy a gyermekek jogai.

Az EU-n belül az FRA együttműködik az Európai Parlamenttel, az Európai Bizottsággal, az EU Tanácsával és az uniós ügynökségekkel. Az EU-n kívül együttműködik az Európa Tanáccsal, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) és az Egyesült Nemzetek Szervezetével. Nemzeti szinten a kormányzati szervekkel együttműködve összekapcsolja és megszervezi a bevált gyakorlatok cseréjét a tagállamok képviselői között.

Az Alapjogi Platform (FRP) a civil társadalommal folytatott párbeszéd kiépítésére szolgál. Az FRP-n belül mintegy négyszáz civil társadalmi szervezet vesz részt egész Európából, akik évente egyszer üléseznek, és különböző tevékenységi területek különböző szereplőit vonják be.

Az FRA többéves munkaterület-keretrendszere a következőket tartalmazza: az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, a bűncselekmények áldozatainak nyújtott segítség, beleértve a kártérítést, a digitális társadalmat, valamint a magánélet és a személyes adatok védelmének tiszteletben tartását, a romák integrációját, az igazságügyi együttműködést (kivéve a büntetőügyekben), a gyermekek jogait, a diszkriminációt, a bevándorlást és a bevándorlók integrációját, a vízumokat és a határellenőrzést, a rasszizmust, az idegengyűlöletet és az intoleranciát.

Az Európai Parlamentnek, a Bizottságnak és az EU Tanácsának nyújtott véleményezés szintén az FRA egyik munkaterülete. Ez magában foglalja a kutatásokat vagy a véleményeket olyan konkrét területekről, amelyek nem feltétlenül szerepelnek az FRA munkaprogramjában. A tagállamok összehasonlító adatokat is kérhetnek tőle, pl. a nemzeti politikák előkészítése céljából. Az államok és más intézmények gyakran hivatkoznak az FRA által szolgáltatott adatokra.

Link:

Az Equinet egy nemzetközi nem kormányzati szervezet, amely arra törekszik, hogy megerősítse a diszkrimináció megszüntetésére, az egyenlőség előmozdítására és különösen az egyenlőséggel foglalkozó testületek helyzetének és kapacitásának megerősítésére irányuló erőfeszítéseket. Ezt 34 európai ország 46 tagjának átfogó kölcsönös együttműködésével, valamint a működését jelentősen támogató különböző nemzetközi szereplőkkel, különösen az Európai Bizottsággal, valamint az EU Emberi Jogi Ügynökségével, az Európa Tanács szerveivel (emberi jogi biztos, ECRI stb.) és az Egyesült Nemzetek Szervezetével való együttműködéssel éri el.

Az Equinet fontos találkozási pont az egyenlőséggel foglalkozó testületek nemzetközi szintű munkájában. Az Equinet arra törekszik, hogy aktívan hozzájáruljon a jogi gyakorlat és a diszkrimináció elleni védelem normáinak fejlesztéséhez.

Az esélyegyenlőségi szervek független szervezetek, amelyek segítik a diszkrimináció áldozatait, figyelemmel kísérik és jelentést tesznek a diszkriminációval kapcsolatos kérdésekről, és támogatják az egyenlőséget. Törvényes feladataik közé tartozik az egyenlőség előmozdítása és az uniós jog hatálya alá tartozó egy vagy több körülmény – nem, faj, etnikai származás, életkor, szexuális irányultság, vallás, meggyőződés és fogyatékosság – alapján történő diszkrimináció elleni küzdelem.

Az Equinet azt is kijelenti, hogy az egyenlő bánásmódra vonatkozó uniós jogszabályok megkövetelik a tagállamoktól, hogy hozzanak létre egyenlő bánásmóddal foglalkozó szerveket. A tagok többsége már végrehajtotta a 2000/43/EK irányelvhez (a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének végrehajtásáról) és a nemek közötti egyenlőségről szóló irányelvekhez (az önálló vállalkozókról szóló 2010/41/EK irányelv, az árukról és szolgáltatásokról szóló 2006/54/EK átdolgozott irányelv és a 2004/113/EK irányelv) kapcsolódó intézkedéseket, vagy a meglévő intézmények kiegészítésével vagy átalakításával, vagy újak létrehozásával az új jogszabályban meghatározott feladatok elvégzéséhez. Az európai diszkriminációellenes jog megköveteli a faji, etnikai és nemi alapú diszkrimináció elleni szervek létrehozását. Ennek ellenére számos országban vannak olyan speciális testületek is, amelyek más körülmények miatti diszkrimináció kezelésére vannak specializálódva.

Az Esélyegyenlőségi Biztosi Hivatal tagságot vállalt az Equinetben, az Esélyegyenlőségi Szervezetek Európai Hálózatában is. A tagok közötti együttműködés elsődleges célja a hatékony munkavégzés erősítése és potenciáljuk fejlesztése (oktatás, a tudás és a tapasztalatok, valamint a bevált gyakorlatok átadása, az uniós jogrend hatékony végrehajtásának megvitatása, hatékony politikák, fejlesztési stratégiák, kommunikációs megközelítések stb.), valamint a szervezetek támogatása függetlenségük és autonómiájuk biztosításában.

Link:

EURÓPA TANÁCS

Az Európa Tanácson belül három olyan szerv van, amelyekkel az Esélyegyenlőségi Biztosi Hivatal szorosabban együttműködik. 2017-ben az Esélyegyenlőségi Biztosi Hivatal Ljubljanában találkozott a Nemzeti Kisebbségi Keretegyezmény Tanácsadó Bizottságának tagjaival és az Emberi Jogi Biztossal.

Az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa egy politikai testület, amely felelős az emberi jogok tiszteletben tartásáért és előmozdításáért, az emberi jogok oktatásának és figyelemfelkeltésének előmozdításáért, valamint az Európa Tanács emberi jogi eszközeinek tiszteletben tartásának biztosításáért. Szerepe nagyrészt preventív, és kiegészíti az Emberi Jogok Európai Bírósága és más konvenciós testületek szerepét. Az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez kapcsolódó 14. protokoll bevezeti az Emberi Jogi Biztos harmadik félként való megjelenését a bíróság előtt, és lehetővé teszi számára, hogy írásbeli véleményeket nyújtson be és részt vegyen az eljárásban.

A Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság (European Commission against Racism and Intolerance – ECRI) az emberi jogok területén működik. Független szakértőkből áll, és figyelemmel kíséri a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus, a faji, nemzeti vagy etnikai származáson, bőrszínen, állampolgárságon, valláson és nyelven alapuló intolerancia és diszkrimináció problémáit. Jelentéseket készít a tagállamokról ezeken a területeken, és ajánlásokat tesz az intézkedésre vonatkozóan. A Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság biztos benne, hogy az egyenlőséggel foglalkozó testületek fontos szerepet játszanak a diszkrimináció megelőzésében nemzeti szinten. Általános ajánlásaiban ösztönzi a meglévő testületek megerősítését és az újak létrehozását. A rasszizmus és az intolerancia elleni küzdelemben a Rasszizmus És Intolerancia Elleni Európai Bizottság stratégiai partnernek tekinti a nemzeti esélyegyenlőségi szerveket, és erősíti velük való munkaviszonyt.

A Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény Tanácsadó Bizottsága ellenőrzi az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről Szóló Keretegyezményének kivitelezését és érvényesítését. Szlovénia, mint a Keretegyezmény szerződéses tagja, 5 köteles beszámolni a Bizottságnak a kisebbségek védelmével kapcsolatos helyzetről a nemzeti határain belül. A Tanácsadó Bizottság tagjai ezután Szlovéniába látogatnak, és a Tanácsadó Bizottság véleményt ad az ország helyzetének javulásáról, stagnálásáról vagy romlásáról, valamint javaslatokat tesz a sürgető problémák kezelésére. A Tanácsadó Bizottság véleménye alapján a Miniszteri Bizottság ezt követően határozatot ad ki, amelynek ajánlásai a pártállamot politikailag kötelezik a teljesítésre. Mivel az Esélyegyenlőségi Biztosi Hivatalnak törvényi lehetősége van arra, hogy a nemzetiség és az etnikai hovatartozás személyes körülményekre tekintettel is folytasson diszkrimináció-megállapítást, a Tanácsadó Bizottság működése és annak ajánlásai ezen a területen is kulcsfontosságú iránymutatást jelentenek számára.

Link:

Az emberi jogok tiszteletben tartása és védelme, amelyek a diszkriminációmentesség és az emberi méltóság elvein alapulnak, az ENSZ egyik legfontosabb prioritásai. Így a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, a nemzetek közötti baráti kapcsolatok előmozdítása, a nemzetközi együttműködés támogatása és a globális szintű platformként történő működés mellett az emberi jogok az ENSZ és a struktúrái fejlődésének egyik kulcsfontosságú területe.

Link:

EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETÉNEK EMBERI JOGI FŐBIZTOSI HIVATALA

Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatala képviseli a világ elkötelezettségét az emberi méltóság egyetemes eszméi iránt. Az Egyesült Nemzetek titkárságának része, és főként Genfben működik. Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatalaz elsőbbségi tevékenységei az emberi jogok védelmét szolgáló nemzetközi mechanizmusok erősítése, az egyenlőség előmozdítása és a diszkrimináció elleni küzdelem, a jogállamiság biztosítása, az emberi jogok integrálása a fejlődésbe és a gazdaságba, és az emberi jogi oktatás koordinálása. Munkája során az Esélyegyenlőségi Biztosi Hivatal bizonyos mértékig az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatalának ajánlásaira és iránymutatásaira is támaszkodik, valamint együttműködik a regionális delegációjával.

Link: