HATÁSKÖRÖK ÉS FELADATOK
Az Esélyegyenlőségi Biztosi Hivatal hatáskörét és feladatait a diszkrimináció elleni védelemről szóló törvény határozza meg.
A Hivatal a köz- és a magánszférában felelős a diszkrimináció elleni védelemért, és bizonyos esetekben a jogi személyeket is megvédheti az egyenlőtlen bánásmódtól.
A Hivatal tájékoztatást, tanácsot és képviseletet nyújt mindenkinek, aki úgy véli, hogy diszkrimináció érte.
Egy adott ügy akkor tartozhat a Hivatal hatáskörébe, ha a diszkrimináció a diszkriminált személy neme, nemzetisége, faji vagy etnikai származása, életkora, fogyatékossága, szexuális irányultsága, szülősége, terhessége vagy egyéb személyes körülményei miatt következett be. Csak ezekben az esetekben beszélhetünk az Esélyegyenlőségi Biztosi Hivatal tevékenységeinek alapjául szolgáló, diszkrimináció elleni védelemről szóló törvényben meghatározott diszkriminációról.
A Hivatal fogadja a diszkrimináció állítólagos áldozatairól szóló feljelentéseket, és hivatalos eljárásban állapítja meg a diszkriminációt. Független segítséget nyújt az áldozatoknak jogaik gyakorlásában a diszkriminációval kapcsolatos közigazgatási és bírósági eljárásokban, és részt vesz a diszkriminációval kapcsolatos bírósági eljárásokban azáltal, hogy képviseli vagy kíséri a diszkriminált személyt. A Hivatal felülvizsgálja és értékeli a szabályozások diszkriminatív jellegét is, és kérelmet adhat be a szabályozások és általános jogi aktusok alkotmányosságának és jogszerűségének további felülvizsgálatára és értékelésére is.
A Szlovéniában lévő diszkrimináció állapotának figyelemmel kísérése a Hivatal rendkívül kiterjedt feladata. Ennek céljából független tanulmányokat, kutatásokat, elemzéseket végez, és tudást cserél a szlovén és európai esélyegyenlőségi szervekkel.
Mindezek alapján a Hivatal javaslatokat tesz az illetékes hatóságoknak a diszkrimináció megszüntetésére és a diszkrimináció megelőzésére. A diszkrimináció megszüntetésére irányuló javaslatokat a szabályozások megállapított diszkriminatív jellege alapján adja ki, vagy egy bizonyos bánásmód megállapított diszkriminatív jellege alapján, amely felett a diszkrimináció-megállapítási eljárás során ítélkezik. A diszkrimináció megelőzése céljából kiadott ajánlásait a jogszabályok elfogadásának vagy módosításának folyamata során és az egyenlő bánásmód előmozdítása céljából adja ki.
A Hivatal tájékoztatja is a nyilvánosságot mindezekről és általánosságban a diszkriminációról. Ezt úgy teszi, hogy független jelentéseket és egyéb információkat tesz közzé a weboldalon, a közösségi hálózatokon, a szórólapokon, a tereplátogatásokon, a rendezvényeken és a médiában való megjelenései során.
TÁMOGATÁS, SEGÍTSÉGNYÚJTÁS ÉS TANÁCSADÁS
A Hivatal független segítséget nyújt a diszkrimináció áldozatainak a kezdeményezések, feljelentések benyújtása során; tájékoztatja őket a diszkriminációról és a diszkriminációval szembeni jogi védelemről; tanácsadást és jogi segítséget nyújt a diszkrimináció elleni védelemmel kapcsolatos egyéni jogok gyakorlásában a diszkriminációval kapcsolatos eljárásokban (pl. milyen jogi csatornák állnak az egyén rendelkezésére, és hogyan használhatja őket más állami hatóságok előtt).
Bizonyos ügyekben az Esélyegyenlőségi Biztosi Hivatal képviselheti vagy kísérheti is a diszkriminált személyt a bírósági eljárásokban, ha a diszkriminált személy felhatalmazza erre, és beleegyezik ebbe. Az Esélyegyenlőségi Biztosi Hivatal dönt arról, hogy részt vesz-e bírósági eljárásban egy adott ügyben, különös tekintettel a stratégiai prioritásokra, az ügy jellegére, saját személyzeti és pénzügyi kapacitására, valamint a konkrét diszkrimináció-megállapítási esetre. A Hivatal a fentieket minden esetben külön vizsgálja és értékeli.
A diszkrimináció elleni védelemről szóló törvény 1. cikke határozza meg a törvény célját – minden egyén védelmét a diszkrimináció ellen a nemre, nemzetiségre, fajra vagy etnikai származásra, nyelvre, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra, szexuális irányultságra, nemi identitásra és nemi önkifejezésre, társadalmi helyzetre, vagyoni helyzetre, oktatásra vagy bármely más személyes körülményre való tekintet nélkül. A fentiek mellett a diszkrimináció alapjául szolgáló személyes okok közé tartozik a terhesség, a szülőség, az egészségi állapot, a bőrszín és hasonlók.
A törvény előírja a különböző személyes körülmények miatti diszkrimináció elleni védelmet a társadalmi élet területén, az emberi jogok és alapvető szabadságok gyakorlása során, a jogok és kötelezettségek gyakorlása során, valamint egyéb jogi viszonylatokban politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális, polgári vagy egyéb területeken.
Bárki, aki úgy véli, hogy diszkriminációt szenvedett el, benyújthatja a „Kérelem diszkrimináció kivizsgálására” című dokumentumot az Esélyegyenlőségi Biztosi Hivatalnak.
A diszkrimináció elleni védelemről szóló törvénynek megfelelően a Hivatal diszkrimináció-megállapítási eljárásokat folytat, és bizonyos ellenőrzési feladatokat lát el e törvény végrehajtásával kapcsolatban.
A diszkrimináció-megállapítási eljárás a diszkriminált személy kezdeményezése alapján indul, de hivatali kötelességből is megindítható, ha névtelen javaslat, harmadik személy javaslata alapján vagy más módon értesül a diszkrimináció fennállásáról.
Azok az emberek, akik úgy vélik, hogy diszkrimináció érte őket, kérelmet nyújthatnak be a diszkrimináció kezelésére.
Az ilyen kezdeményezés kézhezvételét vagy a diszkriminációs vizsgálat hivatali kötelességből történő megindítását követően a Hivatal azt a közigazgatási eljárásról szóló törvény alapján kezeli.
Minden ilyen kérelmet először megvizsgál, és értékeli, hogy az állítólagos teher teljesül-e. Ez azt jelenti, hogy ellenőrzi:
- vannak-e olyan tények, amelyek igazolják az állítást, hogy a diszkrimináció tilalma meg lett sértve;
- fel van-e tüntetve a kedvezőtlen bánásmódot kiváltó személyes körülmény;
- a bánásmód, ami miatt feljelentés lett téve olyan jellegű-e, hogy megsérti a jogokat, szabadságokat, előnyöket vagy jogi érdekeket, és
- van-e okozati összefüggés a személyes körülmény és a kedvezőtlen bánásmód között.
Ha a bejelentett ügyben nem lehet meghatározni egy vagy több személyes okot, amely állítólag az egyenlőtlen bánásmód oka, nagyon valószínű, hogy nem diszkriminációról van szó, hanem talán más szabálytalanságokról, amelyek más hatóságok hatáskörébe tartoznak.
Csak akkor beszélhetünk diszkriminációról, ha egy bizonyos igazságtalan bánásmód alapja az a személy személyes körülményei, akivel nem megfelelően vagy kedvezőtlenebbül bántak.
Ez azt jelenti, hogy valakivel csak azért bántak kedvezőtlenebbül, mert férfi vagy nő (a nem személyes körülmény), mert egy bizonyos nemzetiséghez tartozik (a nemzetiség személyes körülmény), mert más bőrszínnel rendelkezik (a faji vagy etnikai származás személyes körülmény), mint az adott környezetben tartózkodók többsége, mert nem ismeri egy bizonyos környezet nyelvét (a nyelv személyes körülmény), mert keresztény, muzulmán vagy egy másik vallás tagja (a vallás vagy meggyőződés személyes körülmény), mert bizonyos fogyatékossággal rendelkezik (a fogyatékosság személyes körülmény), az életkora miatt (az életkor személyes körülmény), mert azonos nemű személyekbe szerelmesedik bele (a szexuális irányultság személyes körülmény), mert a férfi vagy női nemnek tulajdonított fizikai jellemzők ellenére a viselkedése jobban hasonlít a másik nemnek tulajdonított viselkedéshez (a nemi identitás és a nemi önkifejezés személyes körülmény), mert hajléktalan (a társadalmi helyzet személyes körülmény), mert szegény (a vagyoni helyzet személyes körülmény), mert egy bizonyos végzettsége van (az oktatás személyes körülmény), vagy a terhessége, a szülősége és hasonló személyes körülmények miatt.
A diszkrimináció kezelésének megkezdésére irányuló kérelem benyújtásakor ezért nagyon fontos megjelölni azokat a személyes körülményeket, amelyek kiváltották az adott egyenlőtlen bánásmódot.
Ha a Hivatal úgy ítéli meg, hogy egy törvény vagy más szabályozás diszkriminatív, kezdeményezhet eljárást az általános jogi aktus vagy szabályozás alkotmányosságának vagy jogszerűségének felülvizsgálatára, vagy tájékoztathatja a személyt, aki kérelmezte az alkotmányosság és jogszerűség felülvizsgálatára irányuló eljárást.
A rendelet alkotmányosságát felülvizsgáló eljárás megindítására irányuló kérelem olyan jogi eszköz, amellyel a kérelmező az Alkotmánybíróság előtti eljárásban valamely törvénynek az Alkotmánnyal való összeegyeztethetetlenségére, illetve a közhatalom gyakorlására kiadott jogszabálynak vagy általános jogi aktusoknak az Alkotmánnyal vagy törvénnyel való összeegyeztethetetlenségére hivatkozik.
A Hivatal munkája az egyenlőség előmozdítása és a diszkrimináció megelőzése terén sokrétű. A tevékenységek több tevékenységi körbe oszlanak.
A legátfogóbb tevékenységi kör a diszkrimináció nyilvántartására, megfigyelésére és nyomon követésére terjed ki. Ide a következők tartoznak:
- A hatóság belső statisztikái, információkérések, konzultációk, segítségnyújtás, támogatás, médiumok figyelése, beérkezett javaslatok, kérdések és hasonlók,
- a felügyelőségek munkájának figyelemmel kísérése és elemzése,
- a diszkrimináció más állami hatóságok általi kezelésének és észlelésének nyomon követése,
- a minisztériumok és más állami szervek által végrehajtott preventív intézkedések nyomon követése és nyilvántartása,
- a meglévő és az új jogalkotási eljárások tanulmányozása és véleménynyilvánítás (tartalmi és hatásvizsgálati szempontból),
- az Emberi Jogok Európai Bírósága munkájának, a hazai és nemzetközi ítélkezési gyakorlat nyilvántartása,
- nemzetközi szerződésekben, megállapodásokban és egyezményekben való részvétel és az azokból eredő kötelezettségek végrehajtása, észrevételek és témák gyűjtése,
- témák megfigyelése (körülmények, területek, formák).
Az egyéb tevékenységi körök a következőkhöz kapcsolódnak:
- Személyes okokra, a diszkrimináció területeire és formáira vonatkozó kutatások és információkérések ésegyéb kapcsolódó felmérések (közvélemény-kutatások),
- párbeszéd kialakítása és fenntartása a legfontosabb nem kormányzati szervezetekkel, diszkriminált csoportokkal és állami intézményekkel,
- vélemények és ajánlások elkészítése
- a nyilvánosság és a csoportok tudatosságának növeléseszemélyes körülmények, a diszkrimináció területei és formái szerint a diszkrimináció és az intolerancia megelőzése és megszüntetése, valamint a társadalmi sokszínűség és a társadalom különböző csoportjai közötti jó kapcsolatok előmozdítása érdekében,
- a nyilvánosság és a csoportok oktatásaszemélyes körülmények, a diszkrimináció területei és formái, valamint szervezetek és csoportok szerint.
- együttműködés
- nemzetközi együttműködés és információcsereaz Equinet, az Európa Tanács, az Európai Bizottság, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA), az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), a diplomáciai delegációk és a kétoldalú együttműködés keretében,
- rendszeres és különleges jelentések készítése
